Perbál község

Adatok

Régió: Közép-Magyarország
Megye: Pest megye
Kistérség: Pilisvörösvári kistérség
Lakosság: 2139 fő
Terület: 25.65 km²
Népsűrűség: 83,39 fő/km²
Rang: község
Körzet hívó: 26

Fekvése

A medence északkeleti részén, a Pilis és a Budai-hegyek találkozásánál van egy kis település, Perbál. A község a Nyakas-hegy északkeleti végén, a hegyoldalon helyezkedik el. Budapest felöl jövet az út legmagasabb pontjáról szinte minden ház látható. Jól elkülönül a község két része. A nagyobbik a tulajdonképpeni község. Tőle balra (délnyugatra) épült kisebb rész Kis-Perbál. Ez a rész egy hatvanlakásos lakóteleppel bővült. A község közepén lévő házakat körbe fogja az újonnan épült házak koszorúja. A község északkeleti részén szerényen emelkedik a régi házak fölé a hagymakupolás templom.

Nem csak a község de a határ nagy része is dimbes-dombos. Szerencsére a lankás határban alig van olyan hely, amit nem lehet megművelni. A község határa nem nagy, de a perbáli emberek akkor sem szűkölködtek, amikor a lakosság túlnyomó többsége a földművelésből élt. Három patak folyik a községen keresztül. Tinnye felől folyik a Békás-patak, amelyik magába fogadja a Nagyforrásból kifolyó Perbáli patakot és a Nyakasról folyó Szamárhegyi-patakot. Ezek nem bővízűek, a Szamárhegyi-patak sokszor elapad. Egykor legelők és erdők váltogatták itt egymást. Emberi településre régen és ma is alkalmas.

Nevének eredete

Községünk feltehetően a XIII. század elején keletkezett, 1258-ben bejegyzett neve: Perbár. Találkozunk Prebor névvel, majd a török uralom alatt Pervál a neve A legenda szerint Perbaldusnak hívták István király gyóntató papját, ki ezt a birtokot kapta szolgálataiért. "Perbáldus földje" kifejezés arról árulkodik, hogy István király e területet átengedte a Telki apátságnak. Perbáldus az apátság egyik papja vezette ezen a területen a gazdaságot.

Címere

A rendszerváltás, nagy vátozásokat hozott az élet minden terén. Lehetőség nyílt arra is, hogy minden település megalkossa saját címerét zászlaját, anélkül, hogy a politika beleszólna. 1992-ben Perbál is megalkotta címerét mely a település történetére, történelmére leginkább jellemző.

1992. Január 1-jére elkészült az új községi címer és a községi zászló.

A zászló színei: piros, fekete, kék. A címerpajzs alakú és egy életfát ábrázol. Rajta a piros levél a magyarokat, a fekete a németeket, a kék a szlovákokat jelképezi. A címert Szilágyi László polgármester helyettes elképzelése alapján Kézdi Lóránd érdemes művész, festő, a tv. díszlet-tervezője tervezte. Ez alapján a zászló mellett elkészült egy nagyobb méretű, rézből készült címer, amely épület falára is kirakható. Mely később az általános iskola tornatermének homlokzatán lett elhelyezve.

Története

Perbál és környéke már a rómaiak óta lakott helynek számít, amit a település határában lévő, még feltáratlan római település is jelez.

Nevét írásos alakban először 1258ban találjuk az oklevelekben, ekkor Perbar -ként írják.

1332-ben Prebor néven említik.

A török uralom alatt a település elpusztult, és hosszú ideig néptelen puszta volt.

A XVIII. században népesedett újra; 1737-ben még puszta, a telki apátsághoz tartozott.

Az 1744-es összeíráskor viszont már lakott településként tartják számonnémet és tót telepesekkel népesedik újra.

A XVIII. század végére az ősi templom romjain új templomuk épül.

1794-re már iskolája is felépült a településnek.

A falu lakosai favágással, mész- és szénégetéssel foglalkoztak.

A falu környéki patakok energiáját kihasználva még a XIX. században is működtek itt vizimalmok.

A községben állami gazdaság és gépállomás is működött.

Látnivalók

Római katolikus templomát Szent Anna tiszteletére szentelték, 1748–1752 között épült gótikus épületmaradványok felhasználásával.

Hagymakupolás templom.
Sárkányfa
Pincesor
Kis-forrás
Perbáli Bucsú, ami környék legnagyobb bucsúja

Következő községek

További községek